"If you run, you are a runner. It doesn't matter how fast or how far. It doesn't matter if today is your first day or if you've been running for twenty years. There is no test to pass, no license to earn, no membership card to get. You just run." - John Bingham-

2012. március 30., péntek

Day #82

A futás csak nem akar összejönni a héten, tegnap lett volna időm elmenni, és már nem volt semmi hasfájás, erre nem elkezdtem köhögni?? Erre mondja Anyukám, hogy sokan szeretnének még úgy köhögni ahogy én, de akkor is. Sajnos valószínűleg sikerült elkapni az embertől ezt a vírusos nyavaját, amit Ketket adott neki, mert ma is folyamatosan krahácsolok, bár nem érzem szarul magamat. Két napja ráadásul valami őrült szél fúj Tittividéken, a szombati übervárt és überfontos találkozó miatt nem mertem kockáztatni, hogy izzadtan köhögősen fussak ebben a hűvös északi szeles időben, mert még itthon kellene maradnom, és azt nagyon nem szeretném.
Most tisztára úgy néz ki mintha mosakodnék a lustaságom miatt, pedig nem is. A múltkori 2 hétben túlteljesítettem a futás tervet, a mostaniban sajnos alul, de nem fogom emiatt egy darab szarnak érezni magam, mert hosszútávra rendezkedtem be, így óhatatlan, hogy néha így összejöjjenek a dolgok.

Igazából azon is gondolkodtam, hogy lehetne ezt - mármint a diétát és mozgást - sokkal hardcore-abb üzemmódban csinálni, voltak itt lányok, akik nyolcvanpár kg-ról fogytak 90 nap alatt 18 kilót, ezzel szemben nálam jóval satnyább az összkép, de ők nyilván szenvedtek is közben mint a kutya. Nekem ez a tempó kényelmes, és bizony én egy meglehetősen kényelmes ember vagyok. Bevállalom a megfelelő mennyiségű lemondást, de egy szemmel sem többet, mert nem akarok nap mint nap szenvedni, kínlódni, éhezni. Próbálom a legtöbb olyan dolgot beletenni a diétába amit szeretek, így csökkentve a vágyakozást a finomságok után, és ez bizony magasabb szénhidrátbevitellel jár és rosszabb arányokkal.
Folyamatosan nekifeszül a türelmetlenségem a kényelmességemnek, hogy aztán mindig utóbbi kerekedjen felül. Így legalább kímélem a körülöttem élőket...:)

5 megjegyzés:

  1. hude egyet értek a második bekezdéssel és méghude igazabb az utolsó 2 mondat...
    de tudodmit szerintem igy inkább megtanulod h utána mi fér bele és mi nem
    ha lemondassz mindenről akkor utána honnan fogod/fogom érezni hogy mennyi ami még nem sok
    mert sajnos énis az a típus vagyok aki mindenről (pl édesség) és örökre nem tud lemondani...
    gyenge vagyok ez van... pfff

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez nem gyengeség kifejezetten, ha komolyabban belegondolsz akkor optimális esetben az életnek nem csupa lemondásról és szenvedésből kellene állnia?Nem szabad elveszíteni az alapvető lényeget.

      Törlés
  2. remelem, hogy hamar tul leszel ezen a nyavajan!

    a dietaval kapcsolatban: en mikor belevagtam, fogalmam sem volt, hogy mire szamitsak, nem voltak elvarasaim sem (nem tudtam, milyen gyorsan fog menni, mennyi ideig fog tartani, van e a háj alatt egyaltalan barmi erdemi...). azzal viszont tisztaban voltam, hogy barmire csak azert, hogy lefogyjak, nem vagyok hajlando. szerintem egy egeszseges, kiegyensulyozott es hosszu tavon is vallalhato dietahoz meg kell talalni a kozeputat - vagy ez esetben a kompromisszumot. a kompromisszumot a lemondas es a sajat szubjektiv boldogsagod kozott. ez alatt azt ertem, hogy csinalhatsz uberhardcore dietat 90 napig, ami alatt lefogysz 18 kilot, de lehet, hogy ez nem fog boldogitani, mert az a rengeteg lemondas, ami ezzel jar, kiolte a dietaval jaro osszes pozitiv mellekhatas oromet (en ezt igy latom. de ez inkabb szerintem olyan nokre igaz, akik amugy is azt hittek, majd a dietatol lesznek boldogabbak - de nem lettek azok, hiaba lettek palcikavekonyak)

    en a dietahoz, meg ehhez a "dolgozzunk az eletben mindenert kurva kemenyen, meg hajtsuk ki a belunket mindenert, meg izzadjunk vert" temakorhoz kicsit olaszosan allok (magyarazat: http://www.youtube.com/watch?v=-PmuHWPZSkY)

    van, akit az boldogit, hogy tudja, "mindent megtett". engem speciel boldogit az, hogy lefutok 5-6 kilometert, es ha utana csorog a telefon, hogy grillparti van es palinkazunk, akkor problema nelkul mondom, hogy 20 perc, es ottvagyok (palinkastul). lehet, hogy valaki ezt ugy fogja fel, nem vagyok eleg eros, vagy azt hazudom magamnak, hogy ez meg belefer. szamomra nem errol van szo. nekem ez azt jelenti, hogy meg van az egyensuly az onkent vallat muszaj (jelen esetben ez lehet dieta, munka, de barmi, amit az ember nem azert vallal, mert akkora kurva jo dolog, hanem mert muszaj. dietazni se akkora fasza dolog szerintem, de ha az ember belenez a tukorbe, es az jut eloszor eszebe, hogy puding, akkor muszaj.kesz) es a dolce vita kozt. persze van, aki ugy gondolja, letol 70/90 napot, es az a fasza, mert csak 70/90 napig tart. nekem ezzel semmi bajom, mindenkinek a maganugye, hogyan eli az eletet. viszont nekem erre annyi a valaszom, hogy ha neadj isten a 37. napon a kaszas ugydont, akkor engem kipipal, en inkabb valtok dimenziot boldogan, mintsem ehesen es gyotrodve.

    lehet dietazni igy is, meg ugy is. mukodik igy is, meg ugy is. nyilvan nem minden modszer tart ugyanannyi ideig, vagy jar ugyanannyi lemondassal. te tudod csak megitelni, hogy a gyors fogyas tenne e hozza annyit az eletedhez, amiert erdemes gyotorni magad, vagy sem.

    (kicsit hosszu lett. de ez amugy egy eleg jo temakor. holnap csamcsoghatunk rajta)

    VálaszTörlés
  3. Abszolút egyetértek. Én is hasonló hozzáállással csináltam eddig, és egyáltalán nem bántam meg. Túl azon, hogy aki 90 nap alatt fogy 20 kg-t, és nem tizenéves, annak lógni fog a bőre, az is szempont, hogy az életem nem a diétáról szól. Fontos része lett, de nem ezáltal definiálnám magam. Ennek örömére tegnap K. 30. szülinapján csokitortát ettem :)

    És az sem mindegy, hogy összesen 5-10kg túlsúlyt kell ledobni, vagy többet - ha többet, akkor mindenképpen hosszú távra kell berendezkedni. Ahogy Anna írta, a kulcsszó a kompromisszum.

    Csak halkan jegyzem meg, a dokik szerint az egészséges mértékű fogyás heti 0,5 kg. Azaz 90 nap alatt 6,5 kg. Nem 12 kg és nem 20 kg.

    És azt se felejtsük el, hogy ez nem csak fogyásról szól, vagy kellene, hogy szóljon. Hanem teljes életmódváltásról annak érdekében, hogy egy év múlva ne kelljen egy újabb X napos programba kezdeni, mert a jojo miatt visszajött másfélszer annyi, mint amit leadtam (ezt én játszottam pár évig - és hihetetlenül idegesít, hogy ennyire hülye voltam).

    Összegezve: szerintem jó úton jársz, és így folytasd tovább, összhangot találva a türelmetlenséged és a kényelmességed között. Ha ésszerű okod van rá, vagy csak a fenébe kívánod az egészet, egyszer-egyszer hagyd ki a futást, és pótold máskor. Ha édességre vágysz, egyél olyat, ami belefér a diétába. És törődj bele, hogy nem holnap lesz Angelina Jolie alkatod, hanem majd csak pár hónap múlva :)

    VálaszTörlés
  4. Időközben maga alá temetett a betegség, de köszi Anna és Boszi a hosszú kifejtéseket, azt hiszem egy véleményen vagyunk:)
    Angelina Jolie alakot csak akkor akarnék, ha az a Tomb Raider-ből van, a jelenlegi pálcikaemberke szörnyen ijesztő és taszító...

    Különben ma reggel örülünk, mert észrevétlenül nagyot csökkent a súlyom:)))

    VálaszTörlés